Ismerkedés az utcán, buszon, metrón stb.

Egyik fiú ismerősömben merült fel a kérdés még egy hónapja, hogy jó-jó, egy dolog, hogy buliban, házibulikban vagy fesztiválokon ismerkedés, na de mi van akkor, ha az utcán lát meg egy csajt, vagy a buszon, metrón, akárhol ahol amúgy nem ismerkedni van ott az ember, hanem jön-megy éli a kis életét ahogy kell, akkor mit lehet csinálni, hagyod elmenni és soha többé nem látod?

Sajnos ezek olyan helyek, ahol ha leszólítasz egy csajt, valószínűleg gyanakodva furán néz majd rád, hogy “mit akarsz?”. Ez pedig nem a legjobb kiinduló helyzet. Úgyhogy Drockával leültünk a Deákon egy padra és elgondolkodtunk, hogy vajon mire nem húznánk a szánkat egy ilyen szituban. Három ötletünk volt végeredményben.

Első verzió

Az első verzió lényege, hogy eljátszod, hogy ismered valahonnan. Ehhez nem árt egy kis színészi tehetség, hogy elég meggyőző legyél ahhoz, hogy higgyen neked. “Pillantsd meg”, nézz rá elgondolkodva kicsit, amíg észre nem vesz, majd menj oda és kérdezd meg, hogy

• ha látsz nála bármit amin a keresztneve van, iratok, határidőnapló, füzet, nyaklánc a nevével, vagy valaki akivel van a nevén szólítja, vagy bármi módon kiderül mi a neve: “szia, te nem a <név> vagy?”
• látsz rajta fesztiválos vagy bármilyen egyéb szórakozóhelyre utaló karszalagot vagy elcsípsz egy mondatfoszlányt amint ilyesmiről beszélnek, de akár az ismertebb fesztiválokkal és szórakozóhelyekkel amúgy is bepróbálkozhatsz: “szia, ismerős vagy, nem voltál véletlenül/találkoztunk a <hely, fesztivál neve>-on?”
• kevésbé valószínű, hogy eltalálod, de megpróbálhatod egy közelben lévő sulival is: “szia, te nem a <suli neve>-be jársz/jártál?”
• ami még bejöhet, ha kitalálsz egy random nagyon gyakori nevű közös ismerőst magadnak, hátha: “szia, annyira ismerős vagy, nem ismered a Kovács Ádámot?”

Ha tiltakozik és nevet és esküdözik, hogy nem ismer, akkor még egy másik közös ponttal próbálkozhatsz, mintha nem emlékeznél pontosan honnan ismerős ennyire, de ha arra se hajlik, akkor köszönj el, hogy valószínűleg összekevered valakivel.

Ha hajlik rá, hogy lehet, de nem emlékszik stb, akkor már lehet együtt találgatni, van egy közös pont, esetleg elmondja, hogy ha nem oda jár suliba, nem volt azon a helyen, akkor hol szokott lenni, vagy mikor, esetleg okos telón facebook-on megnézhetitek spontán, hogy de biztos nem-e az a közös ismerősötök, így máris van egy elérhetőséged, és kitudja még az is lehet, hogy van közös ismerősötök és megbeszélhetitek hogy honnan ismeritek vagy bármi ilyesmi.

Előnye:

Ha ügyes vagy, nem úgy jön le, mintha csak nyomulni akarnál és elég hamar találhattok valami közös pontot vagy témát, egyszerű átterelni a témát úgy, hogy kapj facebook, mail, telefon vagy bármi elérhetőséget.

Hátránya:

Ha visszautasít és hárít, akkor azt szemtől szembe kapod, ami nem annyira kellemes dolog.

Második verzió

Hát ezzel a verzióval a mai napig fenntartásaim voltak, de reggel egy random srác a buszon mégis megpróbálkozott vele, és feldobta vele a napom, szóval mégiscsak leírom.

A 103-as buszon csücsültem, vittem leadni a szakdolim, telóról zenét hallgattam, bambultam magam elé, amikor így a látóterembe bekúszik egy kéz egy kockás összehajtott papír cetlivel. Felnézek, egy tök átlagos kinézetű srác nyújtja felém barátságosan, már nyitva a busz ajtó, szállna le, biccent, hogy vegyem el (mivel még mindig ment a zene a fülemben úgyse hallottam volna semmit), elvettem, leszállt. Én meg csak néztem h ez meg mi? Megfordult a fejemben, hogy talán kiesett a táskámból és csak felvette vagy nem tudom. Kinyitottam a cédulát, egy kézzel írt kisregény volt rajta:

“Szia!
Biztos fura, hogy ezt a cetlit csak így a kezedbe nyomtam, de úgy éreztem, hogy valamit tennem kell annak érdekében, hogy kontaktusba kerüljek Veled. Nagyon csinos lány vagy, bár gondolom ezt sokan mondják Neked… Ha esetleg én is szimpatikus vagyok Neked, keress meg facebook-on. <teljes név> vagyok.
Ha pedig nem látlak többé, akkor szép napot kívánok Neked!
<becenév>, a 103-as buszról! :)”

Hogy őszinte legyek, a szövegen lenne még mit alakítani, hogy bejöjjön, de azért vigyorogtam magamban, mert ilyen nem minden nap esik meg az emberrel reggel, álmosan, karikákkal a szeme alatt (4,5 órát aludtam csak mivel még hajnalig a DVD-t írtam ki a szakdolimhoz), átlagos farmer-póló kombóban, úgy, hogy egy hete halogatom, de ideje lenne fodrászhoz is mennem. 😀 Ez ilyen WTF érzés. Olyan, “MÉG ÍGY IS SZÉP VAGYOK B*MEG.”-feeling. 😀 Nincs olyan csaj akinek ez nem esik jól, vagy nem kelti fel az érdeklődését.

Előnye:

(Lásd feljebb. Teszem hozzá, lehet még úgy is ránézek és még talán be is jelölöm, hogy am nem volt semmi extra a srácon első ránézésre.) Valamint hogyha a csaj elutasítana, nem szégyenülsz meg, nem kapod a szemedbe, nem esik annyira rosszul, mert ha nem, hát nem, lehet csak nem talált meg, kitudja. Elmenni emelt fővel mész el, és am meg biztos szerzel neki egy jó napot.

Hátránya:

Nem derül ki semmi a csajról, tulajdonképpen te nem fogsz tudni kapcsolatba lépni vele sehogysem. Nála a labda. Vagy él a lehetőséggel vagy nem.

Btw a szövegen ami nem jött be (hátha segít és valaki átdolgozza kicsit), hogy a “Veled”, “Neked” stb, nagybetűvel írása nekem túl régimódi dolog. Személyes névmás, nem tulajdonnév, felesleges és zavaró, ha nagy betűvel írják, legalább annyira szúrja a szemem, mint egy helyesírási hiba. Nem érzem magam megtisztelve vagy akármi, attól, hogy nagybetűvel írja valaki, inkább olyan mintha a nagypapám írna szerelmes levelet, ez engem, hangsúlyozom ENGEM, kiábrándít. Másik dolog, ami a kiakaszt (és még százszor el fogom mondani), a tipikus bókok. Azért erőltesse már meg magát az ember, ha valamit dicsérni akar egy csajon, az hogy “csinos lány vagy, bár ezt biztos sokan mondják neked” olyan dolog, hogy IGEN. Ezt a mondatot, ráadásul így, ebben a formában és sokszor szó szerint is TÚL SOKAN mondják. Így fele annyit se ér el vele, mint egy “tetszik a hajad/szép a szemed” stb.-vel, pedig ezek se annyira kreatívak, de legalább konkrétabbak. A többi rendben van. Lehet kreatívkodni valami ütősebbet ezeken az alapokon, mert mostmár elhiszem, hogy működhet. 😛

Harmadik verzió

Ezt már egyik fiú ismerősöm mondta, aki nem szívbajos odamenni egy csajhoz az utcán sem, mivel szerinte tökmindegy mivel szólítod meg, a lényeg, hogy beinduljon a beszélgetés valahogy.

Menj oda a csajhoz, hogy “szia, tök jó a táskád/cipőd/akármid, hol vetted? meg akarom lepni a húgomat/nővéremet/anyukámat szülinapjára/névnapjára/karácsonyra/akármire”.

Előnye:

Dicsérettel indítasz, ez mindenkinek jól esik. Olyan dologra kérdezel rá, amire nagy valószínűséggel tud válaszolni és szívesen elmesélni, ráadásul jófej tesónak vagy srácnak tűnsz, hogy ajándékot veszel a húgodnak/nővérednek/anyukádnak, ez igenis aranyos. 😀 És innen tovább lehet vinni a témát, hogy az xy bolt ahol vette, az hol van, meg mennyiért vette, milyen színekben volt még, stb.

Hátránya:

Unalmas csajos témákról vagy kénytelen beszélgetni egy jó darabig. :’D